A partvédelem fő területei - geodézia

Talajmozgások mérése a feladat. A geodéziai észleléseket 1990 óta a KGT MÉRNÖKIRODA RT., 1996-tól pedig annak jogutódja, a lentebb említett HATING Mérnöki Szolgáltató és Fővállalkozó Kft. végzi. 1999-ben az akkori mérési adatokat átvizsgálva megállapították, hogy abban az évben tendenciózus elmozdulások nem jelentkezetek.

Víztelenítő létesítmények

1. HORHOSOK: A vizet mérhető módon vezetik le. Vízhozamukat a felszíni vízgyűjtő területükről összegyűlő vízmennyiségek jelentősen befolyásolhatják. 1995 és 1999 között ezek vízhozama (évenként):

2. TÁRÓK: Az ezekből kifolyó vizek kimondottan a felszín alatti vízvezető rétegekből kerülnek ezen megcsapoló műtárgyak valamelyikébe, majd onnan a táró folyásfenekén át a mérőhelyekre. Ebben az esetben tehát a késleltetés a horhosoknál említettnél nagyobb szerepet játszik. A tárókban mért vízhozamok folyamatosak, azaz közel egész évből származnak.

3. FORRÁSOK: Működésük a vízmennyiségek szempontjából nem döntő jelentőségű a partfal állapotára, a mennyiség nagyságrendi változása azonban jelzésként szolgálhat. Nem egész évben szolgáltatnak adatokat, ami az eredmények megbízhatóságát rontja.

4. "H"-JELŰ KUTAK

5. VÍZTELENÍTŐ AKNÁK: Ezek a komplex víztelenítő rendszer magasparti létesítményei. Kialakításuk nem egyforma, vannak, amelyek két vízadó szint megcsapolására épültek ki, mások azonban egyesített megoldásúak.

Állékonysági vizsgálatok

Ezek elvégzése a korábban már említett öt partszakaszra történik. Ezeknél meghatározzák a minimális és maximális biztonságot ill. az éves átlagos biztonságot is (az állékonysági biztonsági érték 1,3 alá való csökkenése semmilyen esetben nem megengedett, ilyen esetben azonnali beavatkozás válik szükségessé).

Geostatikai vizsgálatok: Szintén az említett partszakaszok esetében végzik. Az 1999-es vizsgálatok idején a Szalmacell-partszakaszon már évek óta csökkent a biztonsági tényező, ami az állékonyság szempontjából veszélyt jelent. Ilyen esetben mielőbbi beavatkozás javasolt, pl. a védmű egyes, esetleg nem megfelelően működő elemeinek (I. sz. vízkiemelő akna) helyreállítása.

   Az 1999-ben végzett vizsgálatok alapján levonható következtetés: ebben az évben az átlagot magasan meghaladó mennyiségű csapadék esett, valószínűleg ennek következtében pedig a talajvízszint emelkedett. Ezt a mért adatok egyes estekben jelzik, de a magaspart térségében a kiépített védelmi létesítmények rendeltetésszerű működésének köszönhetően ez a folyamat visszaszorulni látszott. A rendszer működési területén tehát a talajvízszint nem emelkedett, ami nem jelenti azt, hogy az adott szakaszon a DVG Zrt.-nek ne lenne semmi tennivalója. A védőmű és az észlelőrendszer ugyanis folyamatos felülvizsgálatra szorul.

   A partfalt veszélyeztető lehetőségek: Esetenként előfordulhat, hogy üzemzavar vagy egyéb közműmeghibásodás következtében elsősorban a vizes közművekből kisebb-nagyobb vízmennyiségek szivárognak a talajba. Ezen vízmennyiség csökkentése illetve üzemzavar, csőtörés, egyéb eredetű vízelfolyás esetében a hiba elhárítása végett haladéktalanul intézkedni kell. Az elszökő, elfolyó vizek eróziós hatására ugyanis a partszakasz háborítatlan lösztömegében rejtett löszkutak, löszdolinák keletkezhetnek, ami a partszakasz állékonysága szempontjából igen komoly veszélyforrásnak számít. Szükséges ezért a térségben történő eseményeket fokozottan figyelemmel kísérni és veszély esetén annak elhárítását azonnal megkezdeni, ha szükség van rá, meg kell kezdeni az időközben szükségessé vált felújítási vagy bővítési munkákat.

  A cég tevékenységét a dolgozók az elmúlt 28 év folyamatos védőmű-építési és -fenntartási munkája alapján tudja biztonságosan végezni. E munkáját a MÉLYÉPTERV üzemeltetési utasításai szerint kell megvalósítania.